Sziasztok!
Kb. fél év óta először járok itt. Tudom, hogy hiába fogok elnézést, bocsánatot kérni, hiszen nem lehet elég nyomós ok arra, hogy ennyi idő óta egy sort sem írtam, még annyit sem, miért tűntem el.
De azért én mégis elnézést kérek :(
Nem vagyok biztos benne, hogy van, aki még erre látogat és abban sem vagyok biztos, hogy érdekel titeket - ha még van itt valaki - hogy mi az indoklásom. De azért leírom.
Az életem fenekestül felfordult, külföldre kerültem és tegnap jöttem haza. Mindez egyik napról a másikra történt és semmi, de semmi nem tudott már lekötni, így aztán elfelejtődött ez a történet. Rengeteget dolgoztam egy étteremben, amikor meg nem dolgoztam, aludtam és kirándultam és szórakoztam, hetente egyszer vagy kétszer neteztem, és mivel nethez sokat kellett gyalogolnom, így inkább nem neteztem.
Ez kevés indok, mert mikor neteztem írhattam volna a csetbe vagy ide bejegyzést, de nem tettem...
Sajnálom tényleg. Az hogy miért nem írtam részeket, az elég egyértelmű, de az eltűnés nem és tényleg nagyon sajnálom. És megérdemlem a szidásokat a csetben, nyugodtan elmondhattok minden szemétnek, az vagyok és kész. De tudjátok én ilyen személyiség vagyok. Hajlamos vagyok hónapokra eltűnni, hogy aztán váratlanul hazajöjjek. Már egyszer megtörtént és itt volt a második alkalom. Nem szeretem a kötöttségeket...
Most itthon vagyok. Érdemes újra nekiveselkednem ennek a történetnek vagy már elcsépelt? Bíztok e még bennem?
A válasz szerintem nem. Nem bíztok bennem, a rendszerességemben, az ígéreteimben teljes joggal. Nem várom el, hogy ha esetleg folytatnám, tovább olvassátok. nem is hiszem hogy lesz reakció a bocsánatkérésemre.
Egyelőre kiszerettem a Twilight részekből, nem is várom a BD-t sem, így inspirációt sem érzek arra, hogy billentyűzetet ragadjak ehhez a történethez. egy teljesen más hangvitelű és stílusú dologban gondolkodom jelenleg és szeretnék annak nekiállni, de mivel fél munkákat utálom így mégis közvéleményre hagyatkozva megkérdezem: van e itt még valaki? lesz e aki olvasná? bíztok e bennem? folytassam? BEFEJEZZEM?
mégegyszer elnézést...
erre nincs indok...
Bunny
Én szívesen olvasnám tovább!
VálaszTörlésMivel annyira nem kiakasztó a helyzet.
Az életed nem a blogírásból áll.
Ha szeretnéd folytasd, DE NE KÉNYSZERBŐL!
Én itt leszek ;)
puszi.
Szia!
VálaszTörlésHa már eddig vártunk rá, szerintem illene befejezned, de tudod, ez a te döntésed! Ha érzel még valamit a történet iránt, ha úgy gondolod, hogy megtiszteled az írásodat és minket is a befejezéssel, akkor én örülök neki és természetesen várom a folytatást. Egyetértek a chatben elhangzottakkal; az is járható út, ha lerövidíted, és néhány fejezetben lezárod.
Kíváncsian várom, hogy döntesz.
Üdv: Helena
szia
VálaszTörlésHogy is fogalmazzak, nem akarok durva lenni, bár mindegy, mert eddig is lesz***rtad, amit írtunk neked komit vagy a chatbe, el sem olvastad. Én elhiszem, hogy sok dolgod volt és élned is kell az életed, szórakoznod kell, de ha már belekezdtem valamibe, azt illik vagy folytatnom vagy befejeznem és nem csak úgy fél évre eltűnni. Elhiszem, hogy nem szereted a kötöttségeket, én sem, de akkor nem kell olyan dologba belekezdened, amit tudod, hogy hamar megunsz, vagy amire nincs időd, mert itt az emberek számítottak rád. Kerestünk, hetente írogattunk neked, de semmi. Még arra sem vetted a fáradtságot, hogy a chatbe írj nekünk valamit. Személy szerint örülök, hogy jól alakul az életed, csak éppen felelőtlen vagy, ha a való életben is ezt csinálod, és azokat az embereket, akik vártak, hittek, bíztak benned csak úgy elfelejted. És ez nem kötöttségtől függ szerintem. Véleményem szerint abba az 5 percbe, amíg írtál volna nekünk 2 sort, hogy mi van veled, nem haltál volna bele. Biztos volt, amikor netközelben voltál és most 5 perccel több vagy kevesebb idő már nem számít.
Ha számít valamit a véleményem, bár ebben kételkedem, akkor kijár nekünk annyi, hogy befejezed a történetet 1-2 fejezetben, vagy megkérsz valakit, hogy fejezze be helyetted, mert azért volt itt néhány ember, aki várt rád. Szerintem nem nagy dolgot kérek minden olvasód nevében (remélem nincs harag belőle) hogy fejezd be ezt a történetet.
Továbbá megmondom neked az igazat, hogy én személy szerint az új történetedre nem vagyok kíváncsi. Vagyis ez így nem igaz, mert nagyon szeretem ahogy írsz, de biztos vagyok benne, hogy nem fogom olvasni, mert ezt is meg fogod unni, és nem akarok éveket várni egy fejezetre.
Biztos jó lesz és hajt a kíváncsiság, de szerintem nem érdemled meg, hogy olvasóid legyenek.
És most haragudhatsz a komimért, törölheted, de ez az igazság. Évek múlva talán olvasnálak, amikor már lesz egy kis felelősség érzeted (bár nem tudom hány éves vagy). Szóval ennyi lenne, most kiadtam magamból, amit gondoltam.
Remélem nem bántottalak meg ezzel, de egyenes ember vagyok és így gondolom.
Nézd kedves Erika. mint mondtam igazat adok nektek abban hogy ronda dolog volt eltűnni, de azért nagyon szépen megkérlek ne ítélkezz, mert fogalmad és ISMÉTLEM: FOGALMAD sincs arról milyen vagyok a való életben.
VálaszTörlésSajnálom igazán sajnálom hogy nem vagyok egy sztg. kukac aki egész nap a sztg előtt ül és gyártja a regényeket. sajnálom hogy nem vagyok ilyen. és igen azt is sajnálom hogy az érdeklődésem néha lanyhul, néha feldobódik és sajnálom, hogy én kedv-író vagyok és nem regénygyáros. sajnálom.
És tudod mi a legfőbb oka annak, hogy nem fejeztem még be? mert kiszerettem a twilight-ból. és az pedig egyáltalán nem igaz, hogy megunnám a saját történetem, mert a hangsúly a sajáton van. ez egy szar kis fan-fiction, semmi eredetiség nincs benne, egy meglévő alapot használtam. persze hogy meguntam!!! még jó hogy meguntam, ahogy az egész twilight-ot is. azért untam meg mert az alapsztorit is meguntam. utálom az egészet úgy ahogy van. de egy saját történet teljesen más és már csak azért is tudom ezt, mert már kettőt is befejeztem közülük (14 és 18 évesen ha érdekel és egyiket sem publikáltam a neten).
és az nem igaz h sosem törődtem az olvasóimmal, korábban mindig és ismétlem: mindig elolvastam a véleményeket és reagáltam is rájuk... olvasd csak vissza a régi részeket ha nem emlékszel.
és amúgy szted engem érdekel az hogy te unknown valaki erika olvasná e az új történetet avagy sem?? hol de hol de mégis hol érdekel???
Amúgy is, csak úgy megsúgom, az újat nem publikálnám blogon. Megírnám: magamnak. És meg is fogom. de ide és sehova nem fogom kitenni ahogyan az előző kettőt se olvastattam el ismeretlenekkel csak a közeli ismerőseimmel.
és mégegyszer: undorító dolog az internetes idiótaságokon keresztül ítélkezni úgyhogy még csak a valódi nevemet sem tudod. fogalmad sincs mi mindent megtettem és megtennék az életben és ha te nem vagy kíváncsi a történetekre én sem vagyok kíváncsi rád... nekem meg ez a véleményem. és azt gondolod még nekem áll feljebb? igen.
és miért?
mert ez sosem volt a 2. de még csak a 3. életem sem. ez egy hobbi volt az önmagam szórakoztatásra.